A vörösfény terápia története izgalmas utazás, amely a magyar gyökerektől, Mester Endre úttörő felfedezéseitől indulva a NASA űrmissziós kísérletein át modern wellness‑trendekig vezet. Ez a bejegyzés bemutatja, hogyan vált a vörösfény terápia a sejtregeneráció, a bőrfiatalítás és az egészségmegőrzés egyik legígéretesebb módszerévé.
A kezdetek: Mester Endre sebészprofesszor
Az első fejezet Magyarországhoz kötődik. Dr. Mester Endre, a Semmelweis Egyetem orvosa, a hatvanas években lézerrel végzett kísérletei során felfedezte, hogy a fény bizonyos hullámhosszai serkentik a sebgyógyulást és a szövetregenerációt. A professzor 1963-től 1974-ig volt a Budapesti Orvostudományi Egyetem (ma Semmelweis nevét viseli) II. sz. Sebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára. A tudományok doktora disszertációját 1972-ben védte meg, ebben a kis dózisú lézersugárzás – általa felfedezett – biológiai hatásainak vizsgálatait közölte. Emellett a kísérletei alapján kidolgozott módszereivel ért el kiemelkedő eredményeket a humán sebgyógyulás meggyorsítása, a gyulladáscsökkentés és a fájdalomcsillapítás terén. Ez a felismerés akkoriban forradalminak számított, és megalapozta a modern fotobiomodulációt. Mester professzor munkásságát ma már a világ minden táján a vörösfény terápia alapkövének tekintik.
Az 1980‑as és 1990‑es években a kutatások egyre szélesebb körben igazolták a fény biológiai hatásait. A mitokondriumokra gyakorolt serkentő hatás, az ATP‑termelés fokozása és a gyulladáscsökkentő mechanizmusok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a fényterápia komoly tudományos alapot kapjon. Ebben az időszakban számos klinikai vizsgálat indult, amelyek a sebek, bőrbetegségek, ízületi panaszok és neurológiai problémák kezelésében vizsgálták a módszer hatékonyságát.
Vörösfény az űrben
A történet különleges fejezete a NASA nevéhez fűződik. Az űrkutatásban hamar felismerték, hogy a mikrogravitáció és az űrbéli környezet lassítja a sebgyógyulást és a növények fejlődését. A kilencvenes években a NASA kutatói LED‑es fényforrásokat kezdtek alkalmazni, hogy elősegítsék az űrhajósok szöveteinek regenerálódását és a növények növekedését hosszabb küldetések során. Ez a felfedezés hatalmas lendületet adott a vörösfény terápia földi alkalmazásának is.
A 2000‑es évektől kezdve a vörösfény terápia egyre inkább elérhetővé vált a hétköznapi emberek számára is. A technológiai fejlődés révén a korábban laborokhoz és klinikákhoz kötött készülékek ma már otthoni eszközökként is megvásárolhatók. A bőrfiatalítástól az izomregeneráción át a krónikus fájdalmak enyhítéséig számtalan területen használják.
Hamblin professzor a fotobiomoduláció szakértője
Külön ki kell emelni Michael R. Hamblin professzort, a Harvard Medical School kutatóját, aki az elmúlt két évtizedben a fotobiomoduláció egyik legismertebb és legnagyobb hatású tudósa lett. Hamblin professzor több száz publikációban elemezte a vörösfény terápia mechanizmusait és klinikai lehetőségeit, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a terület komoly tudományos elismertséget nyerjen. Érdekesség, hogy munkássága nemcsak a bőrgyógyászatban és fájdalomcsillapításban mutatta meg a fény erejét, hanem olyan úttörő kutatásokban is, amelyek az idegrendszeri betegségek – például Alzheimer‑kór vagy Parkinson‑kór – lehetséges terápiáját vizsgálták.
Összegzésként elmondható, hogy a vörösfény terápia a magyar tudománytörténet egyik figyelemre méltó hozzájárulásából indult, majd a NASA‑n keresztül a világűrbe is eljutott, és mára világszerte elfogadott, tudományosan megalapozott módszerré vált
Források
1. Hamblin, M. R. (2017). Mechanisms and applications of the anti-inflammatory effects of photobiomodulation. AIMS Biophysics, 4(3), 337–361.
2. Mester, E., Spiry, T., Szende, B., & Tota, J. G. (1967). Effect of laser rays on wound healing. The American Journal of Surgery, 122(4), 532–535.
3. NASA. (2002). Light-Emitting Diodes (LEDs) for Treating Cancer. NASA Spinoff. Retrieved from https://spinoff.nasa.gov/Spinoff2002/hm_5.html
4. Stanford University. (2020). The history and science of red light therapy. Stanford Medicine Blog.
