A fény, amely visszaadhatja az életkedvet – hol tart a tudomány? 

Ahogy rövidülnek az őszi–téli nappalok, sokan érzik úgy, mintha fokozatosan „lemerülne az akkumulátoruk”. A korai sötétedés, a tartós borús idő és a természetes fény hiánya együtt olyan hangulati mélypontot hozhat, amely túlmutat az átlagos rosszkedven. A szezonális affektív zavar (SAD) kifejezetten a fényhiányhoz köthető hangulatzavar, amely fáradtságot, alvásproblémát, fokozott étvágyat, lehangoltságot és szociális visszahúzódást is okozhat.

A klasszikus fényterápia (10 000 lux fehér fény), a pszichoterápia és bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés sokaknál beválnak – de nem mindenkinél. Emiatt egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a kiegészítő módszerek, amelyek természetes módon segíthetnek a téli hangulati ingadozások enyhítésében.

Az egyik ilyen lehetőség a vörös- és közeli infravörös fény alkalmazása. Bár a szezonális depresszióra gyakorolt hatását nagy résztvevőszámú, kontrollált klinikai vizsgálatok még nem igazolták végérvényesen, számos kis létszámú kutatás és biológiai mechanizmus alapján úgy tűnik, hogy ígéretes irányt képvisel.

Mi is az a szezonális depresszió (SAD)?

A SAD (Seasonal Affective Disorder) egy olyan hangulatzavar, amely leggyakrabban ősszel kezdődik, télen éri el csúcspontját, és tavasszal enyhül. A legfontosabb kiváltó oka a természetes fény drasztikus csökkenése.

A fényhiány:

  • felboríthatja a cirkadián ritmust

  • megzavarhatja a melatonin-termelést (alvás)

  • csökkentheti a szerotonin szintet (jókedv)

  • befolyásolhatja az idegsejtek közötti jelátvitelt


A SAD leggyakoribb tünetei:

  • tartós levertség és kedvetlenség

  • szokatlan fáradtság, energiahiány

  • túl sok vagy túl kevés alvás

  • szénhidrátéhség, testsúlynövekedés

  • társaságtól való visszahúzódás

A háttérben tehát biológiai folyamatok okozta “rosszkedv” áll.


Hogyan segíthet a vörösfény?

A vörös (630–670 nm) és közeli infravörös fény (810–850 nm) a bőrön keresztül mélyebbre hatol, és eléri azokat a sejtszintű folyamatokat, amelyek a hangulat, az energia és a regeneráció szempontjából meghatározók.

A tudomány jelenlegi állása alapján a vörösfény az alábbi módokon járulhat hozzá a téli jólléthez:

1. Sejtszintű energiatermelés támogatása

A vörös és NIR fény stimulálja a mitokondriumokat, a sejtek “erőműveit”.

Ezáltal:

  • nőhet az ATP-termelés (energia)

  • javulhat az idegsejtek működése

  • csökkenhet az oxidatív stressz

Ezek mind relevánsak a lehangoltság és a fáradtság biológiai hátterében.

2. A hangulat szabályozó hormonok finomhangolása

Kisebb kutatások szerint a vörösfény:

  • emelheti a szerotonin szintet

  • stabilizálhatja a melatonin termelést

  • csökkentheti a kortizol szintet (stresszhormon)

Ez nem azonnali “hangulatjavító fény”, hanem élettani folyamatok finom, fokozatos helyreállítása.

3. Alvásminőség és az ébredés könnyítése

Egyes kutatások szerint a vörösfény:

  • javíthatja a teljes alvásidőt

  • csökkentheti a reggeli fáradtságot

  • támogathatja a cirkadián ritmus stabilizálását

A SAD tüneteinek egyik fontos eleme az alvászavar – így a közvetett hatások is relevánsak.

4. Idegrendszeri regeneráció

A transzkraniális vörösfény terápia (tPBM) - melyhez általában speciális sisakot használnak - kutatásai azt mutatják, hogy:

  • javulhat a figyelem, a koncentráció

  • csökkenhet a depressziós tünetek egy része

  • mindez mellékhatások nélkül

Ezek többnyire kis mintás, korai fázisú vizsgálatok, de az eredmények összhangban vannak a biológiai mechanizmusokkal.

Mit mond a tudomány ma? – Ígéretes irány, még nem végleges bizonyítékkal

A jelenlegi kutatásokat így lehet összefoglalni:

  • Általános depresszióban a photobiomoduláció több tanulmányban tünetcsökkenést mutatott.

  • SAD-re azonban még nagyon kevés kifejezetten erre irányuló, nagy létszámú, randomizált vizsgálat áll rendelkezésre.

  • A biológiai mechanizmusok és a kisebb kísérletek alapján logikus és megalapozott a feltételezés, hogy a vörösfény a téli hangulatzavarok enyhítésében segíthet.

  • A bizonyíték azonban még nem végleges – további kutatások szükségesek.

A jó hír az, hogy a vörösfény terápia eddigi vizsgálatai biztonságosnak, mellékhatás-mentesnek mutatkoztak.

Milyen vörösfény eszköz lehet megfelelő téli lehangoltság esetén?

A kutatások és gyakorlati tapasztalatok alapján érdemes figyelni:

  • Hullámhossz: 630–670 nm (vörös) és/vagy 810–850 nm (NIR)

  • Irradiancia: elég erős fényteljesítmény a felsőtest stimulálásához

  • Biztonsági tanúsítványok: CE, RoHS

  • Használati idő: 10–20 perc

  • Távolság: kb. 20–30 cm

  • Időpont: inkább reggel vagy délelőtt, hogy ne tolja el az alvási ritmust, ill. rendelkezzen a készülék kifejezetten elalvást támogató beállítással.

A panelek különösen hasznosak lehetnek, mert nagyobb felületet és mélyebb szöveteket stimulálnak.

Összegzés – Egy ígéretes, természetes eszköz a téli hónapokra

A vörös- és közeli infravörös fény:

  • sejtszinten támogatja az energiatermelést

  • hozzájárulhat a hormonális és idegrendszeri egyensúlyhoz

  • javíthatja az alvásminőséget

  • fokozhatja az energiaszintet

  • biztonságosan alkalmazható otthoni környezetben


Miközben a SAD kezelésére vonatkozó végleges bizonyítékok még váratnak magukra, a korai vizsgálatok és a biológiai háttér arra utalnak, hogy a vörösfény valódi potenciált jelenthet a téli lehangoltság enyhítésében – különösen azok számára, akik természetes, otthoni megoldásokat keresnek. 


 

 

 

Szakirodalmi források:

1. Photobiomoduláció és depresszió / hangulat

Ji, Z. et al. (2024).
Photobiomodulation improves depression symptoms: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37651208/

Cassano, P. et al. (2018).
Shining Light on Major Depressive Disorder: Transcranial Photobiomodulation—A Novel Treatment for Depression.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6007582/

 

2. Vörösfény, alvás és cirkadián ritmus

Pan, Y. et al. (2023).
Effects of red light on sleep and mood in healthy subjects.
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyt.2023.1200350/full

Giménez, M. et al. (2023).
Effects of Near-Infrared Light on Well-Being and Health in Human Subjects with Mild Sleep-Related Complaints.
https://research.rug.nl/en/publications/effects-of-near-infrared-light-on-well-being-and-health-in-human-

Jung, J. et al. (2024).
Photobiomodulation and Its Therapeutic Potential in Sleep.
https://sleepmedres.org/journal/view.php?doi=10.17241/smr.2024.02593

 

3. Fényhiány, hangulat és SAD (általános fénykutatás)

Lam, R. et al. (2018).
Light therapy for seasonal affective disorder: a review of the evidence.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29319254/

Reeves, G. et al. (2012).
Improvement in Depression Scores After 1 Hour of Light Therapy Treatment in Patients With Seasonal Affective Disorder.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5336550/

Wan, S. et al. (2025).
Effectiveness of visible light for seasonal affective disorder.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC12237333/

 

4. Mechanisztikus (mitokondrium, hormonok, immunrendszer)

Hamblin, M. R. (2016).
Mechanisms and applications of the anti-inflammatory effects of photobiomodulation.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5523874/

Barrett, D. & Gonzalez-Lima, F. (2013).
Transcranial Infrared Laser Stimulation Produces Beneficial Cognitive and Emotional Effects.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3759274/

 

 

 

Back to blog